A fény: ... több mint látás

Alig van olyan tényező, amely Földünk életét olyan erosen befolyásolná mint a Nap fénye. Fény nélkül nem létezne élet. Ennek ellenére bennünk emberekben csak ritkán tudatosul, hogy a minket körülvevo fény egy életelixir, ugyanolyan fontos, mint a tiszta levegő, a tiszta víz és a hamisítatlan élelem.

Csak az utóbbi évtizedekben állapították meg tudományos vizsgálatok segítségével, hogy a napfény vezérlőmőködések sokaságát fejti ki az emberi testben. A kezdeteket a Farő-szigeteken született dán orvos, Niels Ryberg Finsen, a modern fototerápia megalapítójának kutatásai mutatják be. A dán orvos bőrmegbetegedéseknél alkalmazta a mesterségesen előállított napfényt, amiért 1903-ban megkapta a fiziológia és az orvostudomány Nobel-díját.

A fény nem egyenlő a fénnyel: A napfény és a mesterséges fény összehasonlítása

A természetes napfény különböző fényfrekvenciákból, illetve színekből tevődik össze. A mesterséges fény egy technikailag speciális és önkényes színkompozícióval előállított mőfény, mely többé-kevésbé eltér a Nap fényének színképétől.

A napfény a látható tartományban a teljes spektrumot átöleli; az ibolyakéktől a kéken, zöldön, citromsárgán, narancssárgán át a pirosig (380-780 nm), éppúgy mint a láthatatlan ultraibolya- (290-380 nm) és infravörös tartományokat (700-770 nm).

A teljes színképet magába foglaló fény egy olyan mesterséges fény, amely spektrális összetételét tekintve a látható tartományban és az UV-sávban (A és B) nagyon közel kerül a Nap természetes fényéhez (98%-osan). Ezáltal ugyanazokat a pozitív tulajdonságokat mutatja fel az emberi szervezet számára, mint a természetes napfény, ezért joggal nevezhetnénk természetes vagy egészséges fénynek.

Vele ellentétben szinte minden hagyományos fényforrás olyan sugárzást bocsát ki - típustól függően - , amely többé-kevésbé eltér a természetes napfénytől. Ennek következménye az eltorzult színfelismerés valamint az emberi hangulatra és a pszichológiai folyamatokra ható kedvezőtlen befolyás.

Ezáltal az ilyen lámpák megterhelik a szemet és stresszt okoznak, amit a Münsteri Egyetemi Szemklinika egykori igazgatója, Prof. Hollwich már a ’70-es évek közepén tudományos vizsgálataiban bebizonyított.
 

Egészségi zavarok a napfény hiányakor

Különösen extrém feltételek mellett - ablak nélküli vagy fényszegény helyiségekben - hatnak károsan az egészségre hagyományos, mesterséges megvilágítások.

Fokozott labori körülmények között az úgynevezett "semlegesfehér" neoncsöves lámpák fénye alatt korlátozták a növények, illetve állatok növekedését és várható élettartamát. Azoknál az embereknél is súlyos egészségi zavarok léptek fel, akik hosszú ideig napfény nélkül léteztek, mint pl. az amerikai atom-tengeralattjárók fedélzetein tartózkodók. Ez vezetett a ’60-as években ahhoz, hogy az USA-ban kifejlesztettek egy olyan neoncsöves lámpát, amely a Nap fényének teljes energiaspektrumát utánozni tudta. Ettől kezdve lehetséges volt, hogy zárt helyiségekben is előállítsanak egy jóleső, pihentető napfény-légkört, beleértve a láthatatlan, de külsőleg ható UV-sávokat is.
 

A fény elősegíti az egészséget

Az ember jó közérzete, egészsége nagyban függ attól, hogy mennyire van összhangban a környezete az életkörülményeivel. Egy olyan korban, melyben a nyugati ipari országok egyénei idejük több mint 90%-át zárt helyiségekben töltik, döntő szerepet játszik a fény. A mesterséges világítás egyre inkább meghatározza negatív mellékhatásaival mindennapjainkat. Ezért vagyunk ma egészségünk megőrzésének érdekében jobban ráutalva, mint valaha, hogy a fény, amelynél élünk és dolgozunk, olyan természetes és hamisítatlan legyen, amennyire csak lehetséges. Eme elvárásnak a teljes spektrumú fény tökéletesen megfelel.
 
 

A teljes spektrumú fény használata a hagyományos mesterséges fényforrásokkal szemben felkínálja

• az egészségi előnyöket

A fény a bőrön és a szemen keresztül hat a tobozmirigyre, a hipotalamuszra és az agyalapi mirigyre. A fény megakadályozza a csontok kálciumelszegényedését, a csontritkulást (Osteoporose), csökkenti a koleszterinszintet, leépíti a zsíranyagokat a vérben, véd az érelmeszesedéstől, segít a szőrtüszőgyulladásnál, gyógyítja a pikkelysömört, gátolja a Melatonin-hormont és ezzel megakadályozza a depresszív lehangolódást. A fény hozzájárul az anabol hormonok termelődéséhez, melyek a protein képzésében fontosak, valamint kihat a rákvírus ellenanyagának kialakulására (Interferon és Interleukin). A bőrben termeli a Proopiomelanocortin nevő boldogsághormont, csökkenti a vér összecsomósodását, gondoskodik a szövetek jobb oxigénellátásáról, leépíti a Cortisolt és aktíválja a Lactatdehydrogenase nevő enzimet.

Az UV-fény megfelelő adagolásban ösztönzően hat az energiaháztartásra, az anyagcserére, a vérnyomásra, a mirigymőködésekre és kialakítja az egészséges csontfelépítést (D-vitamin).
 

• színvalódiságot és színragyogást

• éles és egzakt érzékelést térben

Jobb fényminőség a munkahelyen

Különösen a munkahelyen hathat károsan a nem megfelelő fény a látásteljesítményre, a közérzetre, a teljesítőképességre és az összpontosításra. Éppen az izzónak, a leggyakrabban használt fényforrásnak van lazító hatása és tesz fáradttá. Sok panasz oka lehet a nem megfelelő világítás, mint pl. a fejfájásé, idegességé, az időelőtti kimerültségé, a szem feszüléséé, stresszé és az energiahiányé, anélkül, hogy az oknak tudatában lennénk. A hagyományos neoncsöves lámpákat, amelyek ma szinte mindenhol használatosak, a már említett fényspektrum meghamisítása mellett egy mesterséges sárgás-rózsaszín fényszín és a csövek oly gyakran panaszolt 50 Hertz-es vibrálása is jellemzi. Ma még kiszőréssel és indítóval használják a neoncsöveket; ezt a cső gyakori villanásából, cikázásából vesszük észre bekapcsoláskor. A neoncsövek csak egy relatív lassan pulzáló, vibráló fényt hoznak létre.
 

Az ember csak azért nem észleli tudatosan a vibrálást, mert az agy kiszőri az állandó "világosság-sötétség"-et. Ez az extra erőfeszítés erősen igénybe veszi az agyat és fejfájást okoz.
 

A teljes spektrumú fény segíti a fiatalkorúak fejlődését

A fény a csontfelépítés és a fogak befolyásolása miatt a gyerekek és a fiatalok fejlődésében is döntő szerepet játszik. Egy kanadai tanulmány (http://www.nrc.ca/irc/fulltext/ ir659/hathaway.pdf) bebizonyította, hogy azoknál az általános iskolás diákoknál, akiknek az osztályterme teljes spektrumú lámpákkal volt felszerelve, 63%-kal kevesebb fogszuvasodás mutatkozott, mint a párhuzamos osztályban, akik az iskolanapokat normális mesterséges megvilágítás mellett töltötték.

A teljes spektrumú világítás a koncentrációképességet, a tanulási készséget és a hiperaktivitást egyaránt pozitívan befolyásolta.
 

Fény és biztonság

A német ^® Fényforrástermelői-és Terjesztési Társaság, a "Jó Fényt Gyártó Közösség" tagja, újdonságként kínálja az utánvilágító teljes spektrumú-neonlámpákat.

Az általános világítás elmaradása után a lámpák utánvilágítása lehetővé teszi az időbelileg korlátozott tájékozódást bármilyen járatban és teremben, mint pl. parkolóházakban, garázsokban, földalattiban, áruraktárban, felvonókban, bányákban, ipari létesítményekben, alagutakban és civil védelmi létesítményekben, amennyiben nem áll fenn füst általi káros hatás.

Ezek a SecuLite neonlámpák egy szabadalmi jog által védett megoldáson alapulva mutatják be az utánvilágítórendszerek optimális aktiválását valamint a térkialakítás és a biztonság megújító szimbiózisát. Az "1A", azaz "nagyon jó" színvisszaadási fokozaton vannak és kicserélhetőek ugyanolyan teljesítményő szokványos neonlámpákra. Hagyományos és elektronikus előrekapcsolt eszközökre is éppúgy alkalmazhatók. Az EN-12464 "munkahelyek megvilágítása" értelmében alkalmazásuk nem igényel külön beszerelési költséget.